A kreativitás megléte és mértéke az egyik alapvető tehetségazonosító tulajdonság, azonban az Értéktermőben végzett évekre visszamenő tehetségdiagnosztikai méréseink azt mutatják, hogy körülbelül a 10 éves kor feletti tanulók kreativitása nagyon alacsony szintre kerül.

A 2011. évi Nemzeti köznevelésről szóló törvény előírja a szakszolgálatok számára a tehetséges diákok teljes körű ellátását, így szakszolgálatunk és az Értéktermő Tehetségközpont pedagógusai számára a tehetséges gyerekekkel való foglakozások során a kreativitás fejlesztése természetes feladat. 

Mivel az általunk ellátott gyermekek/ tanulók/ diákok különféle oktatási – nevelési intézmények tagjai, szükségesnek találtuk, hogy azoknak a szakpedagógusoknak a véleményét is megkérdezzük ezekről a kérdésekről, akik kapcsolatban vannak az általunk ellátott gyerekekkel, tanulókkal.

A tehetséggondozással foglalkozó szakemberek, pedagógusok számára egyértelmű, hogy a kreativitás fejlesztése elengedhetetlen. A kérdés inkább úgy merülhet fel, hogy hogyan lehetne a jelenlegi nevelési-oktatási körülmények között a kreativitás fejlesztésére több hangsúlyt helyezni. Hol történjen, kik végezzék, milyen rendszerességgel, illetve önálló fejlesztési foglalkozásként vagy valamelyik, esetleg minden iskolai tantárgyhoz kapcsolódóan?

Azért, hogy kérdéseinkre választ kapjunk online kérdőívet állítottunk össze a kreativitás fejlesztési lehetőségeiről, módjairól. A kérdőívet eljuttattuk szakszolgálati munkatársakon kívül óvodapedagógusoknak, alsó tagozaton dolgozó tanítóknak, felső tagozaton és gimnáziumban tanító szakpedagógusoknak is. A kiküldött 65 db kérdőív 42 % – a érkezett vissza értékes válaszokkal.

Az első kérdéssel szerettük volna megtudni, hogy a válaszadó környezetében alapvetően mit értenek a kreativitás fogalmán. A válaszok között még mindig első helyen szerepel a kézműveskedés, de következő válaszcsoport már a problémamegoldó gondolkodás jelentést nevezi meg. Ezt értékelhetjük úgy, hogy az intézményekben a kreativitás tehetséggondozás szempontjából pontosabb jelentése is megtalálható, ez lehetővé teszi, hogy fontosságának megfelelően fejlesztése is előtérbe kerülhessen. 

Minden válaszadó fontosnak tartja a kreativitás fejlesztését, mert olyan tulajdonság, idézve a válaszokat „amit a munkaerőpiac is elvár”, „…sok esetben a kreatív felnőttek könnyebben boldogulnak az életben…”, „mert motiválhat a tanulásra, önálló életben segíthet”, „az alkotás alappillére”.

A válaszadók zöme úgy látja, hogy a környezetükben a tanulók nem kapnak elegendő kreativitást fejlesztő feladatot. Ha kapnak, akkor gyakoriságuk átlaga a havi egy-két alkalom. Ezek az alkalmak viszont alapvetően a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését célozzák meg, kisebb arányban jelentkezik a motivációt , érdeklődést fenntartó célzat. A válaszadók a fejlesztést alapvetően minden óra, tanóra, foglalkozás részeként el tudják képzelni, de a válaszok felében megjelenik a külső segítség (pl. szakszolgálati munkatárs személyében) igénybe vétele, illetve a külön foglalkozás lehetősége is.

A fejlesztés leggyakoribb nehézségeként az időhiányt, és mellette a fejlesztő gyakorlatok hiányát említik meg a válaszadók. Segítségképpen alapvetően hasznosnak látnának egy feladatgyűjteményt online vagy munkafüzet formájában. A válaszadó kollégák által használt kreativitást fejlesztő eszközök között ott vannak a társasjátékok (pl. Story kocka, Activity stb.), különféle pedagógusi ötlettárak, feladatgyűjtemények ide illő feladatai (pl. tanítói, tanári ötlettárak), szakkönyvekben megtalálható speciális gyakorlatok, játékok.

A kérdőív végén az egyéb válaszoknál megjelenet javaslatként, hogy a pedagógusok számára hasznos lehetne a témában végzett tudásmegosztás, képzés.

Összegezve a kérdőív tapasztalatait megállapíthatjuk, hogy igény van egy online, de nyomtatható gyakorlatgyűjteményre, esetleg kiegészítve olyan társasjáték jegyzékkel, amiből bármelyik téma iránt érdeklődő szakember válogathat. 

Az intézményekben jól látják a kreativitás fontosságát, szerepét, ugyanakkor kevés gyakorlatuk van a kreativitás fejlesztésében, nehezen találnak a fejlesztés számára a napi oktatás-nevelésben helyett.

A kreativitás fejlesztéséhez bátorság is szükséges, hiszen el kell engedni a megszokott megoldásokat, a pedagógusnak is kreatívvá kell válnia, ha a tanítványait kreatív emberré szeretné nevelni.

Ehhez kívánunk segítséget nyújtani az Értéktermő Tehetségközpontban.

Dr. Haklné Papp Magdolna