A 2021/22-es nevelési év egy csodálatos új lehetőséget hozott, nevezetesen azt, hogy a Református EGYMI Országos Értéktermő Tehetségközpontjához csatlakozhatott a mi óvodánk is. Minden területen folyik a fejlesztés az intézményben, én a gyermekeink zenei nevelését végzem. Tettem ezt korábban a pedagógiai programunk alapfeladaton túli szolgáltatásaként, hiszen 2004-ben zenei fejlesztő pedagógus szakvizsgát szereztem a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskoláján. A Zeneovis foglalkozások alkalmával törekedtem a gyermekek zenei anyanyelvének megalapozására, néhány ügyes nagycsoportos gyermeket a furulyázás rejtelmeibe is bevezettem (a gyermekeknek készült színkották az ő illusztrációikkal a cikk végén láthatóak). 

Sajnos a Covid 19 járvány miatt a furulyázást fel kellett függeszteni, de akkor jött az ötlet, hogy a tehetségfejlesztő gazdagító foglalkozásokon a metalofonnal ismertessem meg a gyermekeket. Ugyancsak a színkotta módszerét alkalmaztam, amit nagyon szeretnek a gyermekek. A hangokra ráfestettem a színpöttyöket, melyek segítik őket a dallamok lejátszásában. Ehhez nagyfokú szem-kéz koordinációra valamint kellő finommotorikus mozgásra is szükség van, hogy a megfelelő hangot a megfelelő időben és tempóban tudják megszólaltatni.

Nagy hangsúlyt fektettem a zeneovis foglalkozásokon zenei anyanyelvük megalapozására, ápolására, a ritmus-, és hallásfejlesztésre, zenei képességek és készségek fejlesztésére, a zenehallgatási anyagok igényes kiválasztására. Nagy segítség ebben a Református EGYMI Országos Értéktermő Tehetségközpontja éves gazdagító programja, amely irányt mutat mind a dal- és mondóka anyag, mind a zenei fejlesztő feladatok tekintetében. 

A ritmusképeket játékos módszerekkel tanulják meg a gyermekek, a tá-ra mi azt mondjuk, hogy “nagy”, a ti-ti-re azt, hogy “ki-csi”, esetleg “züm” és “zü-mi”, “csip”, “csip-csip” változattal mondhatjuk. Síkban szemléltetve a méhecske repülhet a kisvirágokra a megfelelő ütemben (“züm”, zü-mi”), vagy a kismadár csipoghatja helyesen a ritmust. 

Térben érzékeltetve úgy magyarázzuk, hogy a nagy gyerek már egyedül is tud állni (alapállás), ezért egyedül álló egyenes a jele, a kicsik meg összekapaszkodnak még, ezért olyan a jele. Térben is játszhatunk ritmuskotta kirakóst. 

A gyerekek tetszés szerint maguk veszik fel a ritmuskottának megfelelő testhelyzetet, azt közösen le is olvashatjuk. A szünetet játékosan úgy érzékeltethetjük például, hogy a guggoló gyerek lehet a szünet.

   Kép forrása: Pinterest

Módszerem lényege, hogy a gyermekek az ötvonalas rendszerben, valódi helyükön ismerik és tanulják meg a zenei hangokat. A hangjegyeket kiszínezve könnyen meg tudják tanulni azokat. Minden hangot a valódi abc-s hanggal kezdődő keresztnevén szólítunk, így alapozzuk meg azok játékos megtanulását.

A módszer nagyon egyszerű, könnyen tanítható, a gyerekek rövid idő alatt akár c-től c-ig is képesek megtanulni a hangokat, azok megszólaltatását.

Kis országunkban “halmozottan hátrányos helyzetű” a zenei nevelés, csak itt-ott pislákol fel egy-egy pici láng, ami a zenét, éneket illeti. A kodályi módszert, eszméket világszerte jobban ismerik (pl. Japán), mint a Tanár Úr hazájában.

Az óvodában a jóérzésű óvodapedagógus megalapozza a zenei anyanyelvet, örvendetes lenne ennek iskolai folytatása is.

A zene személyiségre gyakorolt hatását többen taglalták már, ennek részletezése nem célom, csupán néhányat emelnék ki: fejleszti a

• közösséghez tartozás érzését
• figyelmet
• emlékezetet
• értelmi és érzelmi intelligenciát
• matematikai-logikai gondolkodást
• mozgáskoordinációt
• koncentrációt
• kitartást, stb. 

Kedvelik a violinkulcsot megnevezni a sor elején, ezzel memóriájukat fejlesztjük. Az ismétlő jelet úgy jegyezték meg könnyen, hogy az egy kapu, ami csak akkor enged át, ha megismételjük a közte, vagy előtte levő dallamot. A jel neve: ismétlő kapu. A ritmuskottákat nagyon kedvelik, hosszan képesek kopogni, tapsolni, lalázni, metalofonon érzékeltetni egy-egy ritmus-sort. Az ügyesebbek maguk is próbálkozhatnak mind a ritmus, mind a hangjegyek rajzolgatásával, hisz a gyermekek érzelmileg motiváltabbak azon játékokban, melyek készítésében maguk is részt vesznek.

Így készülhet dallam, vagy ritmus találós kérdés is. Aki letapsolja, az megfejtette a zenei rejtvényt. Minden gyermeknek differenciáltan adható feladat a ritmusképek játékos felismerése, megtanulása és reprodukálása során. A célom minden tevékenység során az, hogy játékosan, a gyermek képességeit fejlesztve megszerettessem az éneklést, a zenélést, ezáltal színesítve a befogadható és megélhető szépségek palettáját életükben.

Nagyhalász, 2022.03.11.
Vegera Sándor Józsefné zenei fejlesztő pedagógus