Így ír a Győzelem című versében Simon András a húsvét, a feltámadás titkáról. Valóban olyan felfoghatatlan, ami néhány nap alatt végbe ment Jeruzsálemben. Emberi ésszel nem felfogható mekkora ajándékot kaptunk Krisztus szenvedése, halála és feltámadása által. Pont ezért írja Pál apostol ezeket a sorokat az Efézusi gyülekezet tagjainak, hogy tudják megragadni hittel annak a tényét, hogy Krisztushoz tartozunk. Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által; hogy Krisztus lakjék szívetekben a hit által a szeretetben meggyökerezve és megalapozva képesek legyetek felfogni minden szenttel együtt: mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység; és így megismerjétek Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét, hogy Isten mindent átfogó teljességére jussatok. (Efézus 3, 16-19) Pál imájának a kulcsszavai: az erő, a szeretet, az ismeret és a teljesség.

A belső ember megerősödését kéri és azt, hogy Krisztus lakjék a szívünkben. Olyan szót használ Jézus bennünk lakására, ami a görögben azt fejezi ki, hogy letelepedni valahol. Legyen Jézus a szívünk állandó lakója, ne csupán egy átmeneti vendég, idieglenes látogató. Lelke által legyen szívünk lakója és uralkodjon bennünk, ez által erősítve minket.

A második kulcsszó a szeretet. A szeretetben való meggyökerezés és megalapozás. Érzékletes ez a kép, hiszen tudjuk, hogy a növények a gyökérzetükön keresztül veszik fel a számukra szükséges tápanyagokat. Így tudnak fejlődni, növekedni. A másik hasonlat építészeti, amely által azt érzékelteti az apostol, hogy az alap jelenti az épület stabilitását. A talaj, amiben gyökereznünk kell, a szeretet. A szeretetnek kell lennie az alapnak, amire felépül az életünk. Jézus ezzel az irántunk való szeretettel ment a keresztre értünk.

A következő fogalom az ismeret, amiért Pál imádkozik. Képesek legyünk felfogni Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét. Ésszel mindez képtelenség, mert minden ismeretet meghaladó a szeretete. Mégis arra hív bennünket, hogy az igén, imádságon, közösségen, tapasztalataink által igyekezzünk minél inkább megismerni azt, akinek ilyen végtelen a kegyelme és szeretete felénk.

Végül a teljességig jutunk a gondolatmenetben. ,,Isten mindent átfogó teljességére jussatok” Az fejeződik k mindebben, hogy Isten teljessége, tökéletessége legyen a cél számunkra. Igyekezzünk napról napra jobban megerősödni, szeretni, ismerni, amennyire emberi lényünk ezt lehetővé teszi.

Ilyen módon megtapasztalhatóvá válnak számunkra a vers sorai, hogy betölti szívünket Isten, megdicsőül bennünk és áldjuk Őt, mert hozzá tartozunk. Ez a húsvét csodája. Járjuk végig az idei ünnepen is!