Február végén elbúcsúztattuk a telet. Búcsúztattuk a bezártságot, a hideget, de a legfontosabb, hogy fergetegeset buliztunk. 

A gyerekek már hetek óta nagy izgalommal készültek a jeles alkalomra, a várva várt farsangi mulatságra. Tervezték a jelmezeiket, és készültek az alkotások, melyekkel vidám hangulatba öltöztették a termeket és a folyosókat is. A hét során ráhangoló foglalkozásokat és órákat tartottunk a csoportokban, ahol a kézműveskedés mellett farsangi népszokásokkal ismerkedtünk, énekeltünk, zenéltünk. A jeles nap előtt összeült a diákönkormányzat, a tagok megszavazták milyen zene legyen, milyen rágcsálni való és legyen-e verseny a jelmezesek között (a legszebb, legötletesebb stb). Kiválasztották ki segít a DJ pultnál, ki segít a terítésben. Az asszisztenseink feldíszítették a tornatermet, igazi farsangi hangulatot teremtettek.

Végül elérkezett az a nap, amikor egy délelőttre bárki az lehetett, ami lenni akart. Belebújhatott valaki más bőrébe, lehetett szuperhős, bohóc, királylány, méhecske, angyal vagy kinder tojás. Bárkinek lehetett vicces, szépséges vagy akár félelmetes álruhája is ezen a napon. Még az a csoda is megtörténhetett, hogy az ismerős felnőttek helyett egy pillangó, egy tükörtojás vagy egy unikornis, varázsló várta reggel a gyerekeket a csoportszobában. Volt csodálkozás, meglepődés és sok kacagás a jelmezek felöltése után.  A gyerekek alig tudták kivárni, hogy bevonuljunk a tornaterembe, és megkezdődjön a legjobb rész, a tánc. Mert a zene és tánc unaloműző, felszabadító, feszültségcsökkentő és különleges örömforrás, a vidámság pedig ragadós. Volt, aki bátrabban, volt, aki kicsit szégyenlősebben, de boldogan mozogtak a kedvenc zenéikre, ropták a táncot egész délelőtt. A mozgás, a zene és a közösségben való lét élményét együtt éltük át ezen a napon.

A jelmezkészítésből kivették részüket a pedagógusok, pedagógiai asszisztensek, a lelkes szülők. Külön köszönet a szülőknek és a kollégáknak a farsangi finomságokért, amelyekkel meglepték a gyerekeket!

Szilágyi Anikó

gyógypedagógus