Hagyományteremtő jelleggel, a pünkösdhöz kapcsolódó népi gyermekjátékokkal ismerkedtek meg tanulóink.

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.

A pünkösdi népszokások a tavaszünnep, a természet megújulása és a párválasztás köré épülnek, gazdag énekes-táncos hagyományokkal, melyek gyerekek számára is élvezetesek. A legfontosabbak a pünkösdi királynéjárás, a zöldágazás, a pünkösdi királyválasztás és a tavaszi harmatszedés, melyek célja a termékenységvarázslás és a jókedv.

Legfontosabb pünkösdi népszokásokat mutattuk be diákjainknak, az Olajág osztály tanulóinak segítségével. A program a következők szerint valósult meg:

1.Pünkösdi királynéjárás: Négy kisebb lány kíséretében egy ötödik, a legkisebb/legszebb kislányt (a királynét) fátyollal takarva házról házra vitték. Énekeltek, termékenységvarázsló mondókákat mondtak, cserébe ajándékot (tojást, süteményt) kaptak.

Dal: “Két szál pünkösdi rózsa…”.

2. Zöldágazás (zöldág-hordás): A természet újjászületését jelképező zöld ágakat (nyírfa, bodza) tűztek a házakra, kerítésekre, hogy távol tartsák a rontást.

Dal: „Bújj, bújj, zöld ág”: Népszerű dramatikus játék, ahol a gyerekek párosával felemelt karral kaput formáznak, és alatta énekelve vonulnak át.

3. Pünkösdi harmat: A hajnali harmatban való mosdás a néphit szerint szebbé teszi a lányokat, elűzi a szeplőt és a betegségeket.

Dal: „Fehér liliomszál”

4. Pünkösdi királyválasztás: A legények ügyességi játékokkal (lóverseny, karikadobás) választották ki a “pünkösdi királyt”, aki egy évig különleges tisztséget viselt a faluban. Udvari játékok az iskola udvarán.

Dal: „Széles a Duna”

 A bemutató után, az udvaron a próbákat állhattak ki a gyerekek. (célba dobás, ugrás, lovacskázás).